Bye-Bye life 26

26. nap

Királyrét-Nógrád-Királyrét, 16 km 4 kilométer per óra sebességgel. Remek. Így kell ezt tovább csinálni.

Muszáj volt a tegnapi vizsgálatoktól meggyötört testem visszahozni az életbe. Tegnap erről nem írtam, mert nem volt erőm, de nehéz nap volt. Egy óra fuldoklás a tömött, fülledt folyosón maszkban. Hosszas ücsörgés kényelmetlen szemészeti székeken, amitől még jobban megfájdult a derekam. A szememet maró pupillatágító mind a két szembe, majd a szemészeti berendezések villogó fényei, amitől megfájdult a fejem, majd a végén hányingerem is lett.

A testem persze ma is meggyötört a 16 kilométertől, amit fájós derékkal tettem meg. De ez egészen más, mert most én gyötörtem meg. Nekem szabad 😀

Holnap reggel elmegyek egy MR vizsgálatra, hogy végre kiderítsem, csak csontáttétem van, vagy csontáttétem és sérvem…

Aztán, ha minden jól megy, holnap végre kiderül, meg tudnak-e gyógyítani vagy sem. Most még sikerül az ezen való szorongást eltolnom a holnap délután távoli messzeségébe.