Mondd, szerinted összeillünk mi ketten?

Szóval az asszony visított és szaladt, mint a malac, amikor kergeti a böllér. Erre én is elkezdtem szaladni utána. Na ne nézz rám ilyen riadtan, nem akartam én bántani, ez amolyan kis játék közöttünk, tudod? Aztán beugrott a spájzba és behunyta a szemét, hogy éreztesse velem, látni sem akar többé. Én a fülére akasztottam egy ruhafogast, hátha ő is viccesnek találja, és megenyhül. Hát nem enyhült meg, hanem úgy ahogy volt, fogassal a fülén beszaladt a szobába és elkezdte összepakolni a holmimat. Amikor ezzel végzett, a körömollóval gondosan kivágott engem az összes közös nyaraláson készült fényképről, majd a fényképeket visszatette albumba. A kivágott fényképdarabkákat a bőröndömbe dobta. Megfogtam a bőröndöt, elindultam. Amikor már a kertkapunál jártam, elkezdett sírni, hogy miért megyek el. Szóval visszajöttem. Mondd, szerinted összeillünk mi ketten?

Négyeshatos

Reggeli tömeg a négyes-hatoson. Egy zavart tekintetű nő erősen magához szorítja a táskáját, és mindenkit gyanakodva méreget. Izgatottan fel-alá sétál. Amikor elhalad előttem, meglök a könyökével, majd torkaszakadtából visítozni kezd: „Viszed el a kezedet a táskámról, te büdös kurva!” Odébb húzódok. A mellettem álló fiatal férfi együttérzéssel pillant rám. A nő gyanakodva méregeti: „Tudtam én, hogy együtt vagytok. Tudom ám, hogy összedolgoztok! Hogy ne sül le a bőr a pofátokról!” Amikor a férfi leszáll, kedvesen odaint nekem. Végtére is már kollégák vagyunk.

Az egyik ülésen egy fiatal lány bámul ki az ablakon, közben hangos zenét hallgat. Az ellenőr szólongatja, majd megrázza a vállát. A meglepett lány hirtelen megfordul, és visszakézből lekever neki egy hatalmas sallert. Nem vagyok meglepődve. Ha valaki megtapogat, én is reflexszerűen ütök. Illetve ütöttem, amikor még tapogattak.  A villamosra most felszáll egy hajléktalan, és egy mozgássérült fiú. A hajléktalan újságot árul, a fiú képeslapokat. Amikor észreveszik egymást, zavarba jönnek. Rövid vita következik, majdnem verekedéssé fajul, a hajléktalan azonban végül észbe kap, egy mozgássérülttel azért mégsem lehet… Végül felosztják egymás közt a terepet.

Kész élmény ez az utazás. Ha úgy vesszük a háromszázhúsz nem is olyan sok érte. A túlélőtúrák sem nyújtanak sokkal többet, mégis a sokszorosába kerülnek.  

Istentelenül

Az éjjel halakról álmodtam. Egy férfi egy merítőhálóval kihalászta őket az akváriumból, és csak nézte, nézte a tátogó, vergődő halakat. Megdöbbentett a férfi kegyetlensége. „Miért nem veri már őket fejbe egy baltával?” – gondoltam. Nyomasztó álom volt, ugyanakkor felszabadító. Talán azért, mert az álmomban rettenetesen dühös voltam.

Kellene egy Isten. Egy Isten, akit szerethetek. Egy Isten, akiben reménykedhetek. És legfőbbképpen egy Isten, akire dühös lehetek.  Akit okolhatok a bánatomért és nyomorúságomért. Aki a jóságával, jogos vagy jogtalan haragjával értelmet ad az emberi lét kiszolgálatatottságának. Egy Isten, aki a megfelelő pillanatban a baltájával fejbever.

Az én Budapestem

A katonaboltban egy bakancsot próbálok fel éppen, amikor egy fiatal lány tér be. Dögcédulát keres. Van feletében, ezüstben. Az ezüstszínűt választja. Remek karácsonyi ajándék lesz. Megnyugodhat most már a vőlegénye. Akkor is azonosítani tudják majd a holttestét, ha történetesen hónapokat töltött el vizihullaként az Amazonasban.

A következő már komolyabb vevő. Machetét keres. Van többféle. A legnagyobb pengéje majd fél méter. Még egy százkilós tetemet is könnyedén fel lehet darabolni vele. „Lehet persze, hogy karácsonyi ajándék” – gondolom magamban. Esetleg böllér vagy hentes valamelyik rokona, ismerőse? Talán nádat akar irtani vele, hogy tavasszal könnyebben eljusson a horgászstéghez? Ki tudja. Mindenesetre boxert is vesz mellé, ami egy kicsit elbizonytalanít a találgatásban.

Később néhány fiatal srác lép be a boltba. Zsebkéseket és gázálarcot vesznek.

Kilépek a boltból. Nem igazán lepődnék meg, ha nem a Szent István körúton találnám magam, hanem mondjuk egy bozótharc kellős közepén Vietnámban, vagy esetleg a dzsungelben. De csak a hatos villamos vánszorog el előttem.