Mi marad meg egy gyerek emlékéből három év elteltével? Az
álmaimban leggyakrabban az ölemben viszlek… Két karoddal
belémcsimpaszkodsz, a fejedet a nyakamba fúrod, két lábaddal átkulcsolod a derekamat.
Tényleg ennyit cipeltelek volna? Igen tényleg. De amikor így az ölemben
vittelek, soha nem gondoltam arra, hogy ez az egy mozdulat lesz a legfontosabb.
Mintha belesűrűsödne minden. Két ember kapcsolatának az esszenciája. Már nem is
tudom, hogy én viszlek-e téged, vagy te viszel engem, ahogy így együtt menetelünk az álmaimban
szorosan összekapaszkodva. Igen, talán erről szólnak az álmok. Vigyél
el innen bárhová, akárhová… Most, hogy már kitörtél a gravitáció fogságából,
biztos elbírsz …
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése